Üdvözöljük
Pinkamindszenten!

A természet ölelésében

2018-01-31 20:29:00

Pinkamindszent Vas megye délnyugati részén, a Rába és a Gyöngyös-sík közötti teraszos vidék legnyugatabbi szegletében, a Pinka-völgy keleti oldalán fekszik. A település a völgyben haladó út mellett jött létre. Nyugat felől az ártér, keletről pedig dombsor övezi. Külterülete egy szakaszon átnyúlik a Pinka jobb (nyugati) partjára, ahol a terep jelentősen emelkedik.

A település egyetlen utcáját a Pinka-völgyben haladó út képezi, amely már az őskorban az Alpokat keleti irányból megkerülő, az Adria partviékét a Duna-völggyel összekötő kereskedelmi útvonalként szolgált. Ez volt a keletebbre (Savarián át) haladó római kori utat megelőző ősi Borostyánkőút nyomvonala. A 17. században ezt, a településen átvezető útszakaszt Városi útnak nevezték. Ebből az útból két út ágazott le: kelet felé a Harasztifaluba vezető Haraszti út, illetve nyugat felé a Strém-patak völgyében Németújvár (Güssing) felé.

A település mellett elterülő széles, gyakran vizenyős ártéri réteket, melyeket a folyó mentén erdők szakítottak meg, legelőnek és kaszálónak használták. A völgy két oldalán emelkedő dombokon elsősorban magas törzsű tölgy alkotta erdők terültek el. Ennek megfelelően a falu határában erdei illetve barna erdei talajok, valamint agyagbemosódásos talajok találhatóak. A mélyebben fekvő, vízjárta részek és az erdők közt, az utak mellett terültek el a szántóföldek.

A faluban helyet adó völgyben egymással párhuzamosan folyik a régebben gyakorta kiöntő Pinka, illetve Hosszú-ároknak is nevezett Mindszenti-patak. Ez utóbbit Gergő-pataknak is nevezik a helyiek. Ebbe ömlik kelet felől a Csencsi-patak, amely egy szakaszon délkelet felé a külterületet határolja. Ezeken kívül még több erecske táplálja a folyóvizeket (pl.: a Sároslaki-patak).

A nyugati részen találjuk a Dénes dombot, a Kakucot és az Orbánkertet.

Lovászadtól észak felé a dombvonulat, amelyen a peremvonal kiépült, Pinkamindszent határához tartozik. A falu és a dombvonulat között a vizenyős lapály (Sásomi-rét) folytatódik. Ezen kelet-nyugati irányban a németújvári (güssingi) út- és vasút töltései vezettek át. A vasút a Zengő-hídnál érte el a dombvonulatot, amelytől nyugatra a Tamás-erdő, s a Proletárföldek találhatók. Utóbbi középpontjában állt a Pinkamindszent külterületét képező Alsó- vagy Kapuy-major. A dombvonulat és a falu között, a Pinka jobb partján a közúti hídnál áll a Felső- vagy Dénes-major, Pinkamindszent külterülete. A Zengő szurdok neve az 1956-os Forradalom- és Szabadságharc emlékét (is) őrzi. A helyiek elbeszélése szerint ezen a ponton hagyták el Magyarországot az akkori politikai menekültek.
A Pinka-patak

„A Rába baloldali mellékvize, mely Stiriában, közel a magyar határhoz ered, Pinkafő fölött Vas vármegyébe lép és eleinte délkeletnek, majd egy nagy kanyarulat után, mely a Vashegyet (445 m) veszi körül, délnek fordul, s Körmend fölött keleti futással a Rábába ömlik. Hossza mintegy 55 km. Legnagyobb mellékvize jobb felől a Sterm patak (Lovaszad mellett).”

Natura 2000 – egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, va­don élő növény- és állattípusok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
Pinka – kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület, kiterjedés: 486,09 ha

„A terület a Pinka-völgy Magyarország területére eső természetszerű állapotban lévő élőhelyfoltjait öleli fel. Hozzá tartozik a Vas-hegy tömbje Felsőcsatár és Vaskeresztes között, illetve a Felsőcsatár melletti talkum-bánya feletti oldal. Ettől délre a Natura 2000 területet a folyó menti keskenyebb – szélesebb sáv jelenti, Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, Pinkamindszent és Vasalja községek határában. A terület határa több helyen a magyar–osztrák államhatár (maga a Pinka háromszor lép be és háromszor hagyja el az ország területét, mielőtt a magyar területre lépve, a Strém-patakkal egyesülve a Rábába ömlik. A területen meghatározó a telepített és természetszerű erdők, ill. nedves és üde gyepek jelenléte, ezek aránya eléri a 35-35%-ot, a fennmaradó részeken változatos, általában átalakult élőhelyek találhatók.

A terület jelölő fajai: szivárványos ökle, tompa folyami kagyló, vöröshasú unka, német bucó, ingola, halványfoltú küllő, erdei szitakötő, nagy tűzlepke, nagy hőscincér, szarvasbogár, közönséges dene­vér, vid­ra, nagyfülű denevér  

A terület jelölő élőhelyei: folyóvölgyek mocsárrétjei, sík- és dombvidéki kaszálórétek, enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők, Pannon gyertyános-tölgyesek, Pannon cseres-tölgyesek, Pannon sziklagyepek.”


Friss hírek

Feltöltés alatt